Jó Tanuló Jó Sportoló 2019 — Yonaguni Emlékmű - Britannica Online Enciklopédia

A Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Jó tanuló, Jó sportoló a 2019/2020. tanévben Szűcs Cintia Csenge 8. b osztályos tanuló. "Köszönettel tartozom mindazoknak a tanároknak, akik segítettek, tanítottak, oktattak a jóra, és mindig példát mutattak. Segítettek abban, hogy ne csak felkészült diákként, hanem igaz, nyitott emberként készüljek fel egy új élethelyzetre. " Így fogalmazott Cintia az elmúlt éveken végig tekintve. Előbbi mondataiból is érzékelhető, hogy a csendes, kezdetben félénk kislány milyen nagy változáson ment át, s mára tudatos, okos lánnyá vált. Kitűnő tanuló, aki több tantárgyban is kiemelkedő eredményt ért el. A tanulást sosem vette félvállról. Osztálytársai kedvelték, egyikük a következőket írta róla: "Cintia nagyon sokat tanult, még azt is megtanulta, ami nem volt kötelező. Mindig a legjobbra törekedett, és mindig a tőle telhető maximumot nyújtotta. " Az örökmozgó kislány több sportágban is kipróbálta magát. Kosárlabdázóként csapatával sikert sikerre halmozott: 5. osztályban: a Diákolimpia Országos elődöntő 3. helyét szerezte meg, a Megyei döntő 2. helyezettje.

1. Jó tanuló jó sportoló pályázat 2021
2. Jó tanuló jó sportoló 2012.html
3. A yonaguni emlékmű 8
4. A yonaguni emlékmű 3
5. A yonaguni emlékmű 4

Jó Tanuló Jó Sportoló Pályázat 2021

Augusztus 28-án pénteken délután a Művészetek Háza Gödöllő színháztermében adták át a tanévi "Jó tanuló, jó sportoló" díjakat az erre a címre iskolájuk által felterjesztett diákoknak. A 2019/2020-as tanévben tanulmányi, zenei- és diákolimpiai sportversenyek terén kimagaslóan teljesítő harminchárom diák Gémesi György polgármestertől vehetett át elismerő emlékplakettet. A 2019/2020-as tanév "Jó tanuló, jó sportoló": Damjanich János Általános Iskola: Szabó Anna Zita (asztalitenisz), Kékedi Barnabás (vívás), Koltai Csongor Tamás (taekwondo); a Megyei Úszó Diákolimpia 1. helyezett csapat tagjai: Márta Johanna, Novák Amira, Prisztóka Lili Anna, Zsolnai Alexandra. Erkel Ferenc Általános Iskola: Diós Lara (röplabda), Pásztor Kata (röplabda), Novák Sára (tanulmányi téren). Hajós Alfréd Általános Iskola: Kelemen Botond (úszás), Tóth Ármin Balázs (dzsúdó), Viha Borbála (atlétika). Petőfi Sándor Általános Iskola: Magyarossy Anna Judit (röplabda), Pap Réka (lovaglás). Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda: Balogh Ádám (atlétika), Roth Emese Antónia (tanulmányi téren), Cseri-Holczmann Lili (tanulmányi téren).

Jó Tanuló Jó Sportoló 2012.Html

A Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Jó tanuló, Jó sportoló, Kiváló matematikusa a 2019/2020. tanévben Kádas Nándor Barna 8. c osztályos tanuló. Általános iskolai tanulmányai során legtöbbször jeles vagy kitűnő tanulmányi eredményt ért el. Felső tagozatos korában emelt szintű matematikát tanult. E területen mindig kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A Polgár Lajos Emlékversenyen több évben is eredményesen szerepelt: 1., ill. 3. helyen végzett, a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen megyei helyezéseket ért el, társaival indult a Bolyai Matematika csapatversenyen, melyen 16. helyen végeztek, 2020-ban az Orchidea Pangea Matematikaverseny országos 16. helyét szerezte meg. A sport iránti elkötelezettsége már kis korában megmutatkozott. Kitartó szorgalommal járt edzésekre, csapatával számos sikert ért el. Eleinte labdarúgó tornákon aratott győzelmet. A Kakaó Kupán több évben első helyen végeztek, a Farsang Kupán bronzérmes volt, a Bozsik programban 4 érmet szerzett. Atlétikából 10 diákolimpiai érem birtokosa, eredményesen szerepelt a Kállai Jenő Emlékversenyen is.

Gödöllői Református Líceum Gimnáziuma és Kollégiuma: Tettamanti Virág (röplabda), Tóth Barnabás (tanulmányi téren), Kertész Dóra (tanulmányi téren), különdíj: Hargitai Sára (tanulmányi téren). Premontrei Szent Norbert Gimnázium és Egyházzenei Szakközépiskola: Szőke-Kiss Anna (atlétika), Fogarasi-Krauss Tamás (atlétika). Gödöllői Török Ignác Gimnázium: Zachár Veronika (tanulmányi téren), Szabó Bence (tanulmányi téren), Klenczner Márton (sportlövészet). Montágh Imre Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskola: Diós Mariann (FODISZ atlétika), Farkas Katrin Amanda (FODISZ atlétika), Tóth Patrik (FODISZ atlétika). Frédéric Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola: Kertész Mátyás (gordonka), Szilágyi Levente (zongora), Szécsényi-Nagy Rudolf (zongora). See more Előző cikk Elismerésekkel ünnepelte Gödöllő a város pedagógusait Következő cikk A találkozások tere – Civil utca 2020., szeptember 12-én, szombaton a Főtéren! What do you think? 0 points Upvote Downvote Total votes: 0 Upvotes: 0 Upvotes percentage: 0.

Egyrészt ezek a romok nagyon emlékeztetnek megalitikus építmények a világ más részein, kezdve az angliai Stonehenge-től és a minószi civilizáció összeomlása után Görögországban megmaradt ciklop építményektől az egyiptomi, mexikói és egyiptomi piramisokig. templom komplexum Machu Picchu a perui Andokban. Utóbbi mind a jellegzetes teraszos tájhoz, mind a titokzatos, emberi fejre emlékeztető szoborhoz kapcsolódik, a kolumbusz előtti Amerika lakóihoz hasonló tollfejdíszben. A víz alatti komplexum szerkezeteinek technológiai jellemzői is hasonlóak azokhoz a konstruktív megoldásokhoz, amelyeket az ókori inkák városaik építésekor használtak. Yonaguni emlékmű | Holamon.cat. Ez teljesen egybevág a mai hiedelmekkel, miszerint az Újvilág legősibb lakossága, amely a maják, az inkák és az aztékok magasan fejlett kultúráját eredményezte, Ázsiából származott. De miért vitatkoznak a tudósok olyan hevesen a Yonaguni komplexumról, és ezeknek a vitáknak nincs vége? Az egész fogás a titokzatos város építésének becsült időpontjában rejlik.

A Yonaguni Emlékmű 8

12 ezer évesre becsülik őket. Abban mindenki egyetért, hogy a Yonaguni Monument kb. A yonaguni emlékmű 8. 000 évvel ezelőtt kerülhetett víz alá, egy akkoriban bekövetkezett nagyobb földrengésnek, és szökőárnak köszönhetően. Akik az emberi eredetet látják ebben az objektumban ezzel magyarázzák annak a civilizációnak az eltűnését, amely létrehozta a rejtélyes építményt. Amennyiben azoknak a kutatóknak van igaza, akik a víz alól felhozott leleteiken jeleket, állatfigurákat, írást vélnek felfedezni, akkor egy olyan civilizáció létezésének ténye hiányzott eddig a kollektív tudásunkból, amely képes volt hatalmas sziklatömbök kifaragására, majd nyomtalanul eltűnt a tengerben. Ami miatt ez az oldal kissé nehezen illeszkedik az idővonalunkba, azon egyszerű tény, hogy az emberi települések Japánnak ezen a részén egyszerűen nem értek el ilyen szintű tervezést és kifinomultságot. A vadásztársaságok voltak az egyetlenek, amelyekről azt mondták, hogy ezeken a szigeteken kóboroltak, és amelyek közül nem bizonyították, hogy rendelkeztek volna az építőipari -mérnöki know-how-val az ilyen hatalmas erődítmények faragásához.

A Yonaguni Emlékmű 3

Teruaki Ishii, a Tokiói Egyetem geológia professzora szerint a szerkezet legalább Kr. e. 8000- ig nyúlik vissza. Kr. U., Amikor a föld, amelyre a helyszínt építették, víz alá került, az utolsó jégkorszak végén. A kőfaragás ősi hagyományának megléte Yonaguniban és a Ryūkyū többi szigetén, amint egyes ősi sírok és lakások bizonyítják, Gary és Cecilia Hagland, valamint Tom Holden, Sean Kingsley professzor, a tengerész régésze, valamint sok ember vezetésével fotósok, búvárok és néhány kutató, ha a Yonaguni helyszínt emberi eredetűnek gondoljuk. Megjegyzések és hivatkozások ↑ Lásd: [1]. ↑ A Cahiers de Science et Vie, 2008. A yonaguni emlékmű 4. augusztus – szeptember ↑ ↑ " Homo sapiens. Megjelenés és evolúció.

A Yonaguni Emlékmű 4

Mások szerint a helyszín a világ minden táján természetes képződményekhez hasonlít, határozott élekkel és síkfelületekkel, mint például Észak-Írország óriás útja, amelynek ezernyi egymással összekapcsolt bazaltoszlopát egy több millió évvel ezelőtti vulkánkitörés hozta létre. Yonaguni keskeny folyosói, íves bejáratai és a látszólag párhuzamos 90 fokos szögei ellenére a szokatlan képződményei nagyrészt természetesnek hatnak, nem pedig ember alkotta építménynek. Ezt a feltételezést arra alapozzák, hogy a szerkezet egy nagyobb kőzettömeghez kapcsolódik. Yonaguni víz alatti piramisok Yonaguni emlékmű: a természet teremtménye vagy a víz alatti város? Palota a legendából. A helyszín jól meghatározott rétegei valószínűleg fokozatosan alakulnak, ez a területi adottságok miatt is lehetséges, mely földrengésre hajlamos. Ez a víz alatti látvány az egyik legvitatottabb témája a tengeralatti régészetnek. Bár az emlékmű mitikus eredettörténete valótlan lehet és valószínűleg örökre a tenger titka marad, igazi története, az oda látogató szerencséseket továbbra is elbűvöli majd. Különleges élményben lehet része azoknak, akik itt merülhetnek és közelről megtapasztalhatják ezt az egyedülálló geológiai és mitikus jelenséget.

Különféle méretű ősi négyszögletű piramisok nemcsak Egyiptomban, ill Dél Amerika, Burmában, Kínában és Koreában is ismerik. De talán a legérdekesebb ilyen felfedezés a piramis és a csodálatos templomegyüttes, amely a tengerfenéken található a kis Yonaguni sziget közelében, a japán szigetcsoport legnyugatibb részén. A komplexumot 1985 tavaszán véletlenül fedezte fel egy helyi búvároktató, Kihachiro Aratake. Nem messze a parttól, szó szerint a hullámok felszíne alatt, egy hatalmas kőemléket látott, amely a láthatóság határáig nyúlik. A széles, lapos emelvények, amelyeket téglalap- és rombuszdíszek borítottak, bonyolult teraszokká változtak, amelyek nagy lépcsőn futottak le. A yonaguni emlékmű 3. Az objektum szélét függőlegesen lefelé egy fal vágja le egészen az aljáig 27 méter mélységig, és az egész műemléken végigfutó árok egyik falát képezi. Úgy tűnt, hogy a szerkezeti elemek nagyon sajátos építészeti sémával rendelkeztek, némileg az ókori Sumer lépcsőzetes piramisaira emlé kiderülne is, hogy csak a természet játéka, Aratakának már szerencséje lenne - a legválogatósabb turista számára is meglepetésre méltó tárgyat talált.