Iratok Megőrzési Határideje

Univerzál Beszerző Kft
Sunday, 2 June 2024

47. § (3) bekezdése szerint "az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie. Iratok megőrzési ideje - Accuratus Könyvelés Kft.. " A speciális törvényi szabályozás keretében az adózással kapcsolatos dokumentumokat úgy, mint a számlákat, szerződéseket és az adóbevallásokat alátámasztó nyilvántartásokat a bevallás benyújtásától számítva plusz 5 évig, tehát a gyakorlatban összesen 6 évig vagyunk kötelesek megőrizni. Halasztott adó esetében a határidőt az esedékességétől kell számítani, azonban ez az időtartam a valóságban a 7 évet is elérheti. Fontos megjegyezni, hogy az önellenőrzés is bevallás, így a benyújtás éve plusz öt év a megőrzési ideje az önellenőrzési nyilvántartással és az önellenőrzés összes bizonylatával együtt. Ebből következik, hogy az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig az adózónak oly formában tárolva kell megőriznie, hogy a dokumentumokból az adó ebben az időszakban bármikor újra megállapítható, illetve ellenőrizhető legyen.

Iratok Megőrzési Ideje - Accuratus Könyvelés Kft.

Az iratőrzési határidőn belül elveszett bizonylatokat, azonosításra szolgáló adatokat, különösen az elveszett saját számlatömbök, számlák sorszámát, valamint a számlatulajdonos azonosító adatait be kell jelenteni a területileg illetékes állami adó- és vámhatóságnál, mellékelve az elvesztés körülményeinek részletes bemutatására és igazolására szolgáló bizonyítékokat. Ez azért lényeges, mert az elveszett, megsemmisült iratok, bizonylatok az adóhatósághoz bejelentett iratőrzési helyen már nem találhatók meg. Korábban az adózók az adózási kötelezettségek teljesítése alól azzal az indokkal akartak kibújni, hogy az adózással összefüggő irataikat és nyilvántartásaikat maguk semmisítették meg vagy tüntették el, az adóhatóság előtt pedig arra hivatkoztak, hogy azokat ellopták, vagy az iratőrzés helyeként szolgáló helyiségben csőtörés/beázás miatt az iratok ellenőrzésre alkalmatlanná váltak. A fenti esetben az adóhatóságnak lehetősége van az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. Az iratőrzési kötelezettség - Adó Online. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air. )

Az Iratőrzési Kötelezettség - Adó Online

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Iratok megőrzése és selejtezése - Iránytű a jogszabályok útvesztőjéhez. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy rendelet szabályozza a székhelyen tárolandó iratok minimális körét, amelyek a következők: cégiratok (alapító okirat, társasági szerződés, aláírás minta), hatósági engedélyek, az adóhatóság felé teljesített adatbejelentésekkel kapcsolatos iratok, valamint a számviteli törvény szerinti éves beszámolók, cégbejegyzési végzés másolata, a társasági szerződés és az érvényes szerződés, mely bizonyítja, hogy a vállalkozás vezetője jogosan tüntette fel adott címet székhelyként.

Iratok Megőrzése És Selejtezése - Iránytű A Jogszabályok Útvesztőjéhez

Letölthető iratminta: Megállapodás iratmegőrzésről 2020 Amikor a vállalkozás ügyvezetése az iratmegőrzéshez kapcsolódó esetleges kötelezettségeit gyűjti össze fejben, elsőként biztosan az adóellenőrzéshez kapcsolódó iratmegőrzési kötelezettség jut az eszébe, s valószinűleg a vállalkozást e tekintetben terhelő, 5 éves megőrzési időtartam, az adó megállapításáig való jog elévülése. Arról azonban kevesebb információ áll rendelkezésre, hogy milyen iratok tartoznak e körbe, milyen jogszabályok alapján, milyen megőrzési helyen/módon (pl. digitálisan) és milyen más – nem adózási célu – pl. végelszámolási iratmegőrzési kötelezettség fordul elő jellemzően. Jelen cikk és a mellékletként csatolt iratminta ezek rövid összegzésére szolgál. Megőrzendő iratok Azon iratok körét, melyek megőrzése a gazdasági társaságokra nézve kötelező, elsősorban az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art. ) rendezi. Az Art. III. fejezetében az Értelmező rendelkezések között definiálja az irat fogalmát, amely a "jogszabályban meghatározott bizonylat, nyilvántartás, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól – azaz papír vagy digitális – függetlenül".

Nagyobb mennyiségű irat esetén erre specializálódott vállalkozást is megbízhatsz a munka elvégzésével, de bizonyosodj meg róla, hogy a cég etikusan működik. A megsemmisítés ugyanis nem az irodában történik, hanem el kell szállítani a papírokat. A felbérelt vállalkozó felelőssége, hogy azok tartalmához senki ne férjen hozzá a megsemmisítés idejéig. CD, DVD-lemezek, külső vagy belső merevlemezek, pendrive-ok is eszközei a céges adattárolásnak. A hagyományos darálás mellett az elektronikus adathordozókban lévő adat törölhető felülírással, kitisztítható gáztalanítással vagy mágneses tér hatásának kitéve. De megsemmisülhet széteséssel, porrá őrléssel, olvasztással, elégetéssel vagy aprítással is. A digitális iratmegőrzés különös odafigyelést igényel, hiszen nem csak a víz, hanem a hőmérséklet, a páratartalom és a fizikai hatások miatt is pórul járhat az, aki azt gondolja, minden adatot biztonságosan tárol, de egy visszakeresés során kiderül, hogy az eszköz olvashatatlanná vált. A digitális iratok megőrzésekor gondoskodni kell a biztonsági mentésről is.

Tehát, a bevallást alátámasztó iratokat a 2017. évi esedékességet követő év 2018) + 5 év = 2023-ig kell megőrizni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. §-ának (1) bekezdése értelmében a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, feljegyzést, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot – ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is – legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A számviteli bizonylatoknál az elévülési idő kezdte a beszámoló közzétételétől kezdődik. Hol kell tárolni? Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvelést, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített adatokat is – úgy kell kiállítanunk, illetve vezetnünk, hogy az ellenőrzésre alkalmas legyen.