Árpád Kórház Története
Bartos Erika Versei BárányfelhőkFelépítését Tőkésy Antal zirci főszolgabíró kezdeményezte 1855-ben. Utasítást adott ki, mely szerint a járási büntetőpénzeket, a táncmulatságok engedélyezésének illetékeit e célra kell fordítani. A kórházi alap javára a járás "közönsége", magánemberek, világi és egyházi vezetők, szervezetek is szorgalmasan adományoztak. A Zircz-Vidéki Takarékpénztár, az összeg kezelője, így támogatván a nemes ügyet, 1%-kal magasabb kamatot számolt a szokásosnál. A választmányban, mely a felgyűlt pénzt kezelte, a ciszterci rend meghatározó szerepet vállalt. 40 évvel Tőkésy kezdeményezését követően közel 45 ezerforint gyűlt össze, megkezdődhetett az építkezés. A kórházbizottság úgy döntött, a millennium jegyében, 1886-ban helyezzék el az alapkövet. Építési választási bizottságot választottak, melynek tagjai lettek: dr. Tóth Endre orvos– a későbbi első igazgató –, dr. A kórház története 1975-től napjainkig. Bartha Gyula orvos, Takácsy Ignác gyógyszerész, Szemmelveisz Rezső építőmester, valamint Kovács István és Wéber Mihály helyi lakosok. Kijelölték a kálvária feletti helyszínt, de az engedélyeztetési és egyéb ügyintézés szövevényes és hosszadalmas volt, hogy volt-e ünnepélyes alapkőletétel, nincs tudomásunk róla, feljegyzés viszont fennmaradt arról, hogy 1898 tavaszán az építkezés már folyt, Eszlinger János és Pollák János zirci építési vállalkozók, Jüttner Kálmán építésvezető mérnök vezetésével.
Árpád Kórház Története Videa
A bérszínvonal az országos átlag alá süllyedt. Ezzel az a gyarapodás és bővülés mely végig kísérte a kórház 19 évtizedes történetét, megszűnt. Néhány, addig is "hiányszakmának" minősülő osztály szinte elnéptelenedett. A teljesítmény utáni finanszírozás bevezetése, az állandóan kedvezőtlen irányban változó gazdasági és pénzügyi szabályok, a zavaros és ellentmondásos rendelkezések közepette? Alapítsunk kórházat a városnak! | Házipatika. mialatt az általános gazdasági helyzet is romlott? nehéz volt az ésszerű gazdálkodás. Érthető, hogy a kórház vezetésének gazdasági elképzeléseit az óvatos pénzügypolitika jellemezte: a pénzügyi egyensúly fenntartására, tartalékképzésre törekedtek. Ez az elgondolás sikeres volt: az ország sok kórházával ellentétben a szekszárdi kórház végig megőrizte fizetőképességét. Szerencsétlen döntésnek bizonyult, hogy a kórházi ágyak számának csökkentéséről folytatott alkudozás során lemondtak a tamási rendelőintézet működtetéséről, ezzel a kórház betegfelvevő területének jelentős részét elvesztette. A megyei kórházhoz csatolt pincehelyi kórház működtetése ugyanakkor tízmilliókat vitt el a költségvetésből.
A kórház orvosi ellátottsága is katasztrófáiig volt. (A helybeli orvosok egyébként "besegítettek" a kórházi betegellátásba. ) Ebben az időben ugyanis kevés volt az orvos, nemcsak a kórház, hanem a községek, egyes járások is orvos nélkül voltak. A járványos megbetegedések nagy száma miatt tervbe vették, hogy Kisvárdán egy állandó járványkórházat létesítenek, ennek megvalósítására azonban nem került sor. A számos gond mellett lassan-lassan csak javult valamit a helyzet. A felszerelésekre, orvosi műszerek beszerzésére 11 600 koronát szavaztak meg. Ez nagy segítséget jelentett a betegellátás szempontjából. Javult a helyzet személyi vonatkozásban is. Árpád kórház története pdf. 1913-ban kinevezték dr. Balogh Arturt, aki egy év múlva tiszteletbeli "osztályfőorvos" lett. Kocsis János alkalmazására is sor került. Sajnos a következő év végén mindketten lemondtak állásukról. A "Szabolcsi Újság"-ban 1913-ban a következők olvashatók: "A falu végén csendesen meghúzódik bedűlt kerítésével egy szerény ház, amelyről az idegen azt hinné, hogy valamelyik tönkrement vagy.