A Nagyidai Cigányok – Wikiforrás

A komikus-humoros minőségek annyira szerteágazók, annyira lazán érintkeznek, hogy aligha lehet közöttük generatív kapcsolatot találni. [4] Nem csoda, hogy esetleges igazsághoz fűződő viszonyuk is igen eltérő lesz: például csak leleplezik a tévedést a nevetségesség révén, önkéntelenül feltárnak valamilyen titkolt igazságot, vagy éppen konstitutíve járulnak hozzá valamilyen igazság megszületéséhez. [5] A továbbiakban Arany János A nagyidai cigányok című művében szeretném bemutatni komikum és igazság egy lehetséges együttállását, ehhez azonban először – a fenti okok miatt – tisztázni kell, hogy milyen jellegű komikumról beszélhetünk a szóban forgó műben. Feltehetően kevés olyan hányattatott utóéletű műve van Arany Jánosnak, mint amilyen A nagyidai cigányok című komikus eposza, ezért némiképp szokatlan módon szinte minden róla szóló elemző munka a mű utóéletének boncolgatásával kezdi a szöveg elemzését. Bár én itt a komikus írás filozófiai aspektusaival, ismeretelméleti terhelhetőségével kívánok foglalkozni, mégis kénytelen vagyok magam is utalni A nagyidai cigányok korabeli recepciójára, mivel ez a kérdés alapvetően meghatározza a mű értelmezésének irányát.

• A nagyidai cigányok facebook
• Arany jános a nagyidai cigányok
• A nagyidai ciganyok
• A nagyidai cigányok elemzés

A Nagyidai Cigányok Facebook

A Csavar Színház bemutatja Arany János:A nagyidai cigányok A mű a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, amely Arany lenyűgöző, felülmúlhatatlan humoráról árulkodik. A magyar katonák már nem bírván tartani Nagyida várát, a helyi cigányságra bízzák, hogy őrizzék, védjék míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek. Csóri vajda azonban túljár mind a magyarok, mind a labancok eszén, s megteremti "Cigányországot". Vagy mégsem? Kiderül ez Gál Tamás feldolgozásából. A fergeteges humorú, interaktív, játékos előadásban elhangzó autentikus cigány zenét Bodonyi András gyűjtötte Szepsi környékéről. A dalok eredeti cigány nyelven, illetve magyarul hangzanak el. Gál Tamás ezzel az előadással 2010 júniusában megkapta a XXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján Kisvárda Polgármesterének díját, nominálva volt a Magyar Színikritikusok Díja 2010-re, illetve megkapta 2011-ben a 6. Gyermek- és Színházi Szemle Fődíját. 2017-ben a Kaleidoszkóp VersFesztiválon versszínházi kategóriában is fődíjat nyert (megosztva a budapesti Nemzeti Színház produkciójával).

Arany János A Nagyidai Cigányok

Mivel kivétel nélkül minden szereplőt ez a meghasonlottság jellemez, élhetünk a gyanúval, hogy a szöveg ezzel implicite többet is feltételez, mint hogy egyes emberek öntetszelgően viselkednek: sokkal inkább arról van szó, hogy ez a diszkrepancia jóval általánosabb, mint hinnénk. Talán a várostromok általában jobban hasonlítanak a nagyidai harcokra, mint például a szövegben többször felidézett Szigeti veszedelem hősies összecsapásaira. Vagy talán a pórias motivációk és a fennkölt önértelmezés kettőssége jobban elterjedt, mint várnánk. Sőt mintha itt humoros formában lelepleződne valami rettenetes belátás, amelyet csak a komikus elem tesz elfogadhatóvá: a hősiesség talán nem tisztán, szeplőtelenül felbukkanó minőség, hanem csupán sikeres átnemesítése az erőszak és harácsolás vágyának, az írott szó tisztelete talán lényegileg nem különbözik a babonaságtól, a logikus gondolkodás mögött pedig valamiféle önigazoló retorika húzódik meg. Friedrich Nietzsche írja a Túl jón és rosszon egy helyén, hogy elképzelhetetlennek gondoljuk, hogy valami az ellentétéből keletkezzen, hogy valami fennkölt erény ne önmagában való dolog legyen, hanem valami nagyon is alantasból eredjen.

A Nagyidai Ciganyok

A heroikus-eposzi vonások látszólag önkényes beemelése a szereplők tetszelgő önértelmezését leplezi le. A mitikus és vulgáris elemek narrációs alkalmazására talán a legjobb példákat a hősök nagyívű számbavétele nyújtja. Az enumerációból különösképpen kiemelkedik Toportyán nem éppen ősi genealógiája: Egyszersmind betámaszt félszemű Toportyán, Ő, kit Éva szűle Hernád vize partján, Göndörhaju Éva, – nem bizonyos, kitől: Talán a hajdankor pogány istenitől"[27] Láthatjuk, hogy a megvetett helyzetű törvénytelen gyerekből abszurd módon egy potenciális félisten lesz: az ironikus mitizálás révén a fattyú az elképzelhető legnemesebb származást kapja, isteni ivadék lesz. Hasonló a helyzet a nép eredettörténete esetében is: Csóri vajda azáltal hangsúlyozza a cigányság dicső eredetét, hogy bevallja, tulajdonképpen nem tudni arról semmit, honnan is származnak. Mivel nincs, ami egyértelműen cáfolná, ezért akár egyiptomi fáraó is lehetett az első vajda. [28] A nem-tudás nyitva tartja akár ezt a valószínűtlen lehetőséget is, és a potenciális magyarázatok közül mindig a számukra legkedvezőbbet vagy leghízelgőbbet választják ki.

A Nagyidai Cigányok Elemzés

Csóri vajda azonban túljár mind a magyarok mind a labancok eszén, s megteremti "Cigányországot". Vagy mégsem? " " Vár szorult védelme, Vajda fényes terve, Cigányok gyűlése, Harci zendülése. Csóri eszes volta, Hősök többi dolga, Ez ének rendében Le van írva széyszer volt özönviz, mióta a világ; Egyszer nyit, száz évben, az áloe-virág; Egyszer esett, mondják, kutyavásár Budán: Egyszer a hős dádék romlása Nagy-Idán. Múzsa, te, ki nem jársz idres-bodros konttyal, Vézna bőrödet sem fested bécsironggyal – De piros, de pozsgás napégette arcod: Te segíts, méltóan elzengnem e harcot! " Gál Tamás ezzel az előadással 2010 júniusában megkapta a XXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján Kisvárda Polgármesterének díját, nominálva volt a Magyar Szinikritikusok Díja 2010-re illetve megkapta 2011-ben a 6. Gyermek- és Színházi Szemle Fődíját Elmesélő: Gál Tamás Zene: Bodonyi András Zenész: Mester András Időtartam: 70 perc Korhatárra való tekintet nélkül megetkinthető!

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. A romániait lásd itt: gyida (szlovákul: Veľká Ida) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Nagyida (Veľká Ida)KözigazgatásOrszág SzlovákiaKerületKassaiJárásKassa-vidékiRang községElső írásos említés 1251Polgármester Július BeluscsákIrányítószám 044 55Körzethívószám 055Forgalmi rendszám KSNépességTeljes népesség3714 fő (2017. dec. 31. )[1] +/-Népsűrűség105 fő/km²Földrajzi adatokTszf. magasság210 mTerület31, 0 km²Időzóna CET, UTC+1Elhelyezkedése Nagyida Pozíció Szlovákia térképén é. sz. 48° 35′ 40″, k. h. 21° 10′ 00″Koordináták: é. 21° 10′ 00″Nagyida weboldalaA Wikimédia Commons tartalmaz Nagyida témájú médiaállomá forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, FekvéseSzerkesztés Kassától 16 km-re délnyugatra fekszik, az Ida-patak partján. TörténeteSzerkesztés 1251-ben IV. Béla oklevelében említik először. 1275-ben "Ida" néven említik. Nevét az Ida-patakról kapta, amely mellett fekszik. A patak neve ősi kelta folyónévből való. Egykori várát 1406 után Perényi Péter országbíró építtette, és már 1417-ben itt keltezett.

"Harcol Dundi asszony, mint a kölykös medve, / Szügyei, mint bástya, merészen dülyedve… … No hiszen majd én meg erőtlen pennámmal / Hozzáfogok, – avagy elbeszélni számmal, Azt a nagy viadalt, azt a kemény harcot / Mely a két vezér közt naplementig tartott! Mindenik harcolva költé el ebédét, / Ugy elégité ki természet szükségét, Milyenek például: az ivás, az evés – / Szóval, mikor bennünk sok van, avagy kevés… "… Mindenik leginkább a fejét sajnálja, / Egyebét ha ménkő üti meg se bánja; Nem is látna ottan az ember egy fejet: / Egészen más tag az, amit látni lehet. " Nézzük végre a mű alap-irányát. Hogy ki kicsoda – ki kit jelent. A – sírás helyett nevetve ábrázolt – szereplők három csoportja közül a labancoké a legkönnyebben azonosítható. Puk ("Pucheim"? ) Mihály, Héring, Czibak, Kusztora és konyhakerti nevű katonáik a Habsburg haderőt jelentik. Doktriner hadvezetés, erőszakos parancsolgatás: "Az lehetetlenség. " – "Nincs lehetetlenség! / Ha nem birja négy ló, hát nyolccal vitessék, Ha nem birja el tiz, be kell fogni százat, / S mindenik kerekét taszítsa egy század! "