A Csend Ereje Sylvia Löhken

A konfliktuskerülés gyakran azt is eredményezheti, hogy az érintett intró sokat aggodalmaskodik és töpreng, sokat mérgelődik, ennek során önmagát emészti, ami sok energiát és figyelmet követel tőle, különösen azért, mert a konfliktusoknak van egy olyan jellemzőjük, hogy kiéleződnek és csak ritkán oldódnak meg maguktól. Egy ilyen, belül őrlődő intró kifelé fegyelmezettnek, sőt nyugodtnak is tűnhet. Az imént bepillantást nyertünk az intrók és extrók leggyakoribb korlátaiba. Alább ezeket a korlátokat még egyszer felsorakoztatjuk. A csend ereje - Sylvia Löhken - Régikönyvek webáruház. Intró és extró korlátok: rövid leírás Intró korlátok 1. Félelem A cselekvés és döntés blokkolása túlzott óvatosság miatt 2. Szétszórtság Elmerülés a részletekben, nagy összefüggések és prioritások szem elől tévesztése 3. Túlingereltség Túlterheltség, amely túl sok, túl hangos vagy túl gyors benyomás folytán alakul ki 4. Passzivitás Bennrekedés a helyzetben, akkor is, ha ez negatív hatással van az érintettre 5. Menekülés Nehéz helyzetek elkerülése visszavonulással 6.

1. Sylvia Löhken A személyiség ereje. Intrók és extrók Hogyan boldogulunk egymással. Kossuth Kiadó - PDF Free Download
2. Könyv: A csend ereje (Sylvia Löhken)
3. A csend ereje - Sylvia Löhken - Régikönyvek webáruház

Sylvia Löhken A Személyiség Ereje. Intrók És Extrók Hogyan Boldogulunk Egymással. Kossuth Kiadó - Pdf Free Download

Szociális környezetünk és biológiai adottságaink kölcsönhatásban állnak egymással: hatást gyakorolunk környezetünkre, miközben az megváltoztatja agyunk szerkezetét és anyagcseréjét. Az intro- és extroverziók születésünktől fogva mérhető biológiai sajátosságként vannak bennünk elültetve. Sylvia Löhken A személyiség ereje. Intrók és extrók Hogyan boldogulunk egymással. Kossuth Kiadó - PDF Free Download. Ez természetesen a személyiségfejlődésnek és ezzel a személynek is pusztán a kezdete, amely meghatározott időben és helyen, bizonyos emberekkel való együttlét során érik és fejlődik. Eleinte a természetes folyamatok és a szociális-kulturális hatások összjátéka az, amely személyiségünket ezzel pedig az intro- és extroverziókat is meghatározza. Hozzánk közelálló személyek, példaképeink, kulturális normáink és számunkra fontos emberek viselkedésünket illető elvárásai: ezek és az ehhez hasonló tényezők is döntő szerepet játszanak abban, ahogyan befelé vagy kifelé fordulva élünk. Harmadik tényező: az értelem keresése A személyiségünket meghatározó tényezők közül a harmadik gyakorolja ránk a legnagyobb vonzerőt: ez pedig nem más, mint az a képességünk, hogy szabad akaratunkból hozunk olyan döntéseket, amelyek életünk alakulása szempontjából értelmesnek és jelentősnek tűnnek.

Könyv: A Csend Ereje (Sylvia Löhken)

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a másik személyiségtípusra vált, pusztán azt, hogy használja a szabad személyiségjegyei által adott mozgásteret. E fejezet végén ehhez a témához kérdéseket és támogató forrásokat is talál. SAJÁT BERKÜNK A KOMFORTZÓNÁN TÚL A második fejezetben már tárgyaltuk a környezethez való alkalmazkodás lényeges emberi tulajdonságát. Rugalmasság (1): egy növésben levő gyermek alkalmazkodása a közösséghez A személyes értelem utáni kutatással összefüggésben a rugalmasság egy másik fajtája is felmerül. Ez is mintegy felöleli a személyiséget, és ezáltal eltér az ugyanígy jelölt extró erősségtől. Könyv: A csend ereje (Sylvia Löhken). Itt a választás szabadságáról van szó, amely nagyrészt belső szabadságunkat képezi. Rugalmasság (2): arra vonatkozó szabadság, hogy egy adott környezetben megválasztjuk saját magatartásunkat és ennek megfelelően cselekszünk A rugalmasság mindkét meghatározásának csak nagyon közvetett módon van köze ahhoz az extró erősséghez, amelyet az első fejezetben megismertünk. A rugalmasság fentebb említett fogalma emberi létünk alapvető adottságaira vonatkozik.

A Csend Ereje - Sylvia Löhken - Régikönyvek Webáruház

A félős emberek gyakran státuszszegény jelzéseket küldenek (ehhez ld. a 7. fejezetet a státuszkommunikáció témájával kapcsolatban). A könnyelműség mint korlát az extróknál más kockázatokhoz vezethet: túlzott hazardírozáshoz a pénzügyi tárgyalások során, előkészítetlen vagy támadó fellépéshez kényes helyzetekben, bunkó viselkedéshez érzékeny beszélgetőpartnerekkel szemben, mindezek nyomán az emberek egymás közötti érintkezésében könnyen károk vagy feszültségek keletkeznek. És hogy a félős intrók mit gondolnak a könnyelmű extrókról, valószínűleg ugyanolyan nyilvánvaló, mint ugyanez fordított szemszögből nézve. korlát-pár: szétszórtság és felszínesség Az intrók olykor hajlamosak elveszni a részletekben. Ilyenkor könnyen szem elől tévesztik a nagy egészet és a prioritásokat. Az extrók olykor hajlamosak arra, hogy nagyobb figyelmet érdemlő emberekkel és dolgokkal hevenyészve és nem eléggé alaposan foglalkoznak. Az intrók, akik folyamatosan intenzív módon dolgozzák fel az információkat, könnyen eltévelyednek az adatok rengetegében, amelyek a mindennapokban rájuk telepszenek.

Bizonyos tanulmányok rámutattak, hogy a csecsemők közötti különbségek már négy hónapos korban is eléggé biztos előrejelzésekre engednek következtetni azzal kapcsolatban, hogy az adott gyermek introvertált vagy extrovertált személyiséggé válik. Ennek egyik lényeges kritériuma a gyermek környezeti ingerek iránti érzékenysége: az intró-babák idegrendszere érzékeny és ezért erősebben (és negatívabban) reagál az erős fény-, hang- vagy szagingerekre, mint az extró-babáké. Ehhez a későbbi életszakaszokban az introvertáltak esetében a túlingerlés veszélye is társul, amely komoly energiákat emészt fel és egyértelműen zavaró hatást gyakorol az egyénre. {5} Ez azonban csak egy része annak az összetett kirakós játéknak, amely az ember személyiségét alkotja. Második tényező: szociális környezetünk A tudósok hosszú ideig vitáztak arról, hogy a személyiséget a biológiai adottságok vagy a szociális környezet befolyásolja-e jobban. Jelenlegi tudásunk szerint a két terület szorosan összekapcsolódik. Egyértelműbben fogalmazva: biológiai adottságaink befolyásolják annak módját, ahogy környezetünkkel kommunikálunk.