A Nagy Nemzeti Park Kvíz

Hajhosszabbítás Rövid Hajból
Sunday, 19 May 2024
A Körös-Maros Nemzeti Park címerállata a túzok (Fotó: Szőke Péter) 25 évvel ezelőtt ezen a napon, 1997. január 16-án alakult meg hazánk hetedik nemzeti parkjaként a Körös-Maros Nemzeti Park. Nemzeti park címerek - Pdf dokumentumok és e-könyvek ingyenes letöltés. A több részterületből álló, 52125 hektár kiterjedésű nemzeti park magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek. Az elmúlt két és fél évtizedben rengeteg szakmai tudás és tapasztalat gyűlt össze a természetvédelmi kezeléshez, megteremtődött az élőhelyek hosszú távú fenntartásához nélkülözhetetlen extenzív legeltetés feltételrendszere és kiépült a bemutatás infrastruktúrája. A helyreállító beavatkozások révén számottevően javult a nemzeti park élőhelyeinek állapota, míg a fajmegőrzési programok eredményeként emblematikus, veszélyeztetett fajok állományait sikerült stabilizálni, vagy növelni. Mindez lehetőséget ad arra, hogy ezeket, az Alföld eredeti arculatát őrző, egyedi és megismételhetetlen szentélyterületeket a jövő generációira örökíthessük. A Körös-Maros Nemzeti Park egyedülálló módon sűríti egybe az Alföld karakterét, hiszen tájainak, eredeti élőhelyeinek szinte valamennyi fő típusát reprezentálja.

Nemzeti Parkunk Programjai

A nemzeti park legnagyobb értékeit az egykor összefüggő löszpusztagyepek utolsó maradványai, valamint a nagy kiterjedésű szikes puszták jelentik. Az élőhelyi változatosságot növeli az ártéri területek jelentős arányú jelenléte a névadó folyók mentén. Területének döntő hányada Békés megyében és Csongrád-Csanád megye tiszántúli felén fekszik, kisebb része Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti peremére is átnyúlik. A nemzeti parkról gyűjtött több évtizedes adatsorok és a tudományos ismeretek jelentős bővülése ma már megfelelő szakmai tudást biztosítanak a védelmi tevékenységhez. Dr. Képes kvíz: Ismered hazánk Nemzeti Parkjait? Meg tudod mondani címer és leírás alapján a helyes elnevezésüket?. Tirják László alapítása óta a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója (Fotó: Babák Zoltán) A nemzeti park legnagyobb részét borító füves élőhelyek fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen az extenzív legeltetés. Ezek a füves élőhelyek hosszú időn keresztül az eurázsiai erdőssztyepp zónára jellemző vadon élő nagytestű növényevő állatfajok (pl. : őstulok, vadló, bölény) hatására alakultak. Élőhelyfenntartó szerepüket több ezer év óta háziállat fajok pótolják, emiatt a hagyományos legeltető állattartás a védett területek megőrzésének alapvető eszköze.

Nemzeti Park Címerek - Pdf Dokumentumok És E-Könyvek Ingyenes Letöltés

A magyar-román együttműködés révén, az elmúlt 25 év eredményei között 22 000 hektár, a nemzeti parkhoz közvetlenül kapcsolódó romániai védett terület létrehozását is meg kell említeni. Körös-Maros Nemzeti Park – sajtóközlemény Képek jegyzéke: A fokozottan védett volgamenti hérics az eurázsiai sztyeppzóna jellemző faja (Fotó: Sallainé Kapocsi Judit)A Körösvölgyi Állatpark Szarvason (Fotó: AÖFK)Az extenzív legeltetés kulcsfaja a magyar szürke szarvasmarha (Fotó: Kalotás Zsolt)Szürkék (Fotó: Szél Antal István)A Körös-Maros Nemzeti Park címerállata a túzok (Fotó: Szőke Péter)

Képes Kvíz: Ismered Hazánk Nemzeti Parkjait? Meg Tudod Mondani Címer És Leírás Alapján A Helyes Elnevezésüket?

1 / 10 Melyik nemzeti parkban található az ősi bélyegeket hordozó hucul lófajta magyarországi törzstenyészete? 2 / A dobozi pikkelyescsiga a világon csak ebben a Nemzeti Parkban él. 3 / Melyik nemzeti parkban található az ország legmélyebb barlangja, a 250 méter mély, 4, 5 km hosszú Istvánlápai-barlang? 4 / Melyik nemzeti parkunkban él a világ legnagyobb repülni képes madara, a túzok? 5 / Melyik nemzeti park címerállata a havasi cincér? 6 / Melyik volt hazánk első nemzeti parkja? (1973) 7 / Melyik a legkisebb területű nemzeti parkunk? (201, 837 km2) 8 / Melyik a legcsapadékosabb nemzeti parkunk? 9 / Melyik nemzeti parkban fészkel a hazai rétisas és fekete gólya populáció legnagyobb állománya?

A... Hídi-major felújítása és a legeltetési infrastruktúra fejlesztése. Untitled - Balaton-felvidéki Nemzeti Park nyai, Fekete István Tüskevár és Téli berek c. könyvei egy különös vízi világot tártak elénk. Felnőttként – családunk ifjabb és idősb tagjai- val kiegészülve – ismét... 2013 - Fertő-Hanság Nemzeti Park A Nyirkai-Hany vizes élőhely-rekonstrukciós területen, ökológiai célú halgazdálkodást vég- zünk. Elkészült a Osli-Hanyi vizes élőhely rekonstrukció 300 ha... Programajánló 2020 - Kiskunsági Nemzeti Park 2019. 12.... Kiskunhalas. Szeged. Baja. 1... Május 24. - Mocsárjáró túra a kiskunhalasi... Találkozó: Izsák, Dózsa György tér 4., Vino Étterem – Kolon Café. Részvételi díj:... Rendezvényközpont: Postakocsi csárda (Szatymaz). Részletes... 2015 - Fertő-Hanság Nemzeti Park 2018. Rábaköz. 6143, 25. KjTT. HUFH20002. Fertő-tó. 11316. HUFH20003. Fertőmelléki- dombok. 2540, 47. HUFH20006. Dudlesz-erdő. 2019 nyár - Kiskunsági Nemzeti Park 2018. 3.... vényként termesztett csészekóró. A szikeseink a talaj magasabb sótartalma miatt viszonylag ellenállóak az inváziós fajok térnyerésével.

A gyepterületek erőltetett művelésbe vonása, vagy a folyómenti ligeterdők idegenhonos fajokkal történő lecserélése szintén kedvezőtlenül hatottak. Ezért az elmúlt két és fél évtizedben mindvégig kiemelt figyelem kísérte e terültek helyreállítását. A jellemzően európai uniós pályázatok keretében, több milliárd forint értékben megvalósult élőhely-rehabilitációs beavatkozások révén számottevően javult a Körös-Maros Nemzeti Park állapota. A felszámolt árkok és csatornák hossza megközelíti a 200 kilométert, míg az őshonos fafajokkal történt erdőfelújítások és erdőtelepítések több, mint 600 hektárt tesznek ki. A Körös-Maros Nemzeti Park létrejötte nem volt előzmény nélküli: első területe 1966-ban került védelem alá, egy itteni nemzeti park megalapításának terve pedig már az 1980-as évek elején felmerült. Szerencsére a rendszerváltást követően a nemzeti parkok kijelölésének folyamata új lendületet kapott. A nemzeti park elsősorban helyi, ehhez a tájhoz erősen kötődő szakemberek, hivatásos és civil természetvédők, kutatók, egyetemi és főiskolai oktatók, muzeológusok kitartó és lelkiismeretes munkájának eredményeképp jöhetett létre 1997. január 16-án.