Internet Szolgáltatás Kereső

Csécsi Szalonna Hungarikum
Monday, 13 May 2024
Alig néhány éve még hitviták folytak arról, melyik kereső az igazi, melyik az, melynek segítségével az internet legeldugottabb bugyrában is fel lehet lelni a keresett szóhoz leginkább passzoló honlapokat. Mára a nemzetközi keresők versenyének egyértelmű győztese és népszerűsége révén évek óta dobogósa a Google. Bár az ismert kereső már a netes szleng egyik szavának névadója is lett (guglizik ~ internetes keresőt használ), mégis sokan használják a kifejezetten magyar tartalmak indexelését ígérő hazai keresőket. A keresőszolgáltatások rendre ugyanazon az elven működnek: a szolgáltató szerverén egy program (a robot) lehívja a weboldalakat, és azok szöveges vagy akár képes tartalmát a saját adatbázisába tölti. Ha a kereső alkotója úgy álmodta meg, akkor a robot figyelembe veszi a weboldal fejlécének meta tagjeibe rejtett utasításokat, így a szájt webmestere utasíthatja a robotot, hogy például indexelje-e a weboldalt, illetve hogy kövesse-e az oldalon található hivatkozásokat, vagy se. A hazai keresőket vizsgálva számos innovatív ötlettel és szintén nem kevés javítani való hibával találkoztunk.

Ilyenformán az induláskori 12-ről 5-re csökkent a használható találatokkal kecsegtető keresők száma. Radnai ugyanakkor elmondta, hogy az Ariadnet és a HN két saját költségből fejlesztett keresője is megújulás előtt áll: ígérete szerint szeptemberre kijavítgatják az Ariadnet hibáit, és megszűrik a keresőkínálatot. A kereső hazai viszonyok között elveszni látszó előnyei mellett egy érdekes szolgáltatással is bír, mégpedig a szinonimák felkínálásával. Ha egy szót beírva a szinonimák feliratra bökünk, az Ariadnet felkínálja az általa ismert, hasonló jelentésű szavak listáját, amelyekből választva vagylagos alapon bővíthetjük a keresést. [oldal:HuDir és Heuréka] A HuDir és a Heuréka a magyar internet hőskorát idézik, hiszen ez a két legrégebbi hazai kereső -- a HuDir néhány héttel az ismert Yahoo webes felbukkanását követően indult. Mindkettő az Ariadnetet is üzemeltető Hungary Network Rt. "találmánya", s bár már eljárt felettük az idő, Radnai Tamás lát fantáziát a továbbüzemeltetésben. A Heuréka használhatóságát jelentősen korlátozó hiba, hogy a beindexelt oldalak működését a kereső képtelen később ellenőrizni, így számos fals találat kerül a látogató elé.

Itt nem robotok végzik az indexelést, hanem a látogatók küldhetik be az általuk jónak tartott weboldalak címét, melyet a kereső munkatársai egy, a könyvtáraknál használatos tematikus katalógushoz hasonló struktúrába illesztve tesznek hozzáférhetővé. Megállapításunk, miszerint a HuDirra is ráférne egy kis átalakítás, összecseng a Radnai által említett tervekkel. Jelenleg ugyanis a HuDir szabadszavas keresőjét használva a találati lista tételeinek egymásutániságában semmiféle logika nem fedezhető fel, hacsak az nem, hogy az adatbázisba kerülés időpontja szerint rendeződnek a találatok, ami a látogató számára minden, csak nem segítség. Ráadásul a HuDir kifejezésre nem, csak szavakra képes keresni, így például a köztársasági elnök kifejezés idézőjelek közti beírásakor az első tíz találat közt szerepel egy vidéki közéleti havilap 1999-es száma, benne egy helyi részvénytársasági elnök beszámolójával. Radnai szerint a HuDir is jelentős átalakítás előtt áll: várhatóan idén ősszel kerül sor a Heuréka, HuDir és az Ariadnet hibáinak korrigálására, és közelebbről nem részletezett látványos újdonságokat is ígért az igazgató.

A nagyobb, ismertebb keresőszolgáltatások közül egy hétig vizsgáltuk az Ariadnetet, a Góliátot, a Heurékát, a HuDirt, az [origo] Vizsláját és újdonságai miatt -- az egyébként nem a webes állományból tallózó -- Kereső Ennél azért valamivel bővebb a hazai kínálat, hiszen a fenti szolgáltatásokon kívül számos más kereső, adott esetben egy-egy szakmát kiszolgáló, tematikus böngészde kínálja magát az interneten. A keresők jó és rossz minősítését alapvetően két szempontcsoport határozhatja meg: az egyik a beindexelt anyag mennyisége, minősége és frissessége, a másik pedig a találatokat sorba rendezéséért felelős relevancia-vizsgálat. Míg az előbbire viszonylag könnyű jól működő automatizmust kialakítani, a találatok értékét szinte lehetetlen minden látogató szája ízének egyformán megfelelően kialakítani. Ha valaki csak egy szót ír be valamelyik keresőbe (például a csokoládét), a kereső nem képes kitalálni, hogy az illető az édesség kereskedelmére, gyártására, történelmére volt-e kíváncsi, vagy csak egyszerűen édesszájú internetező lévén megkívánt egy kis kalóriabombát és interneten keresztül szeretne rendelni.